Az alábbiakban a már lezajlott táborainkról, túráinkról olvashatsz beszámolót.
Írj Te is! Ha ott voltál és közzétennéd élményeidet,
küldd el nekünk!
Adjátok vissza a folyóinkat!- riport dr Harka Ákossal a szennyezés Marcalra gyakorolt hatásáról > >
2010. október 5-én az ajkai timföldgyár iszaptárolójából kiömlő lúgos vörösiszap elérte a Marcal folyó Kamond-Marcalgergelyi szakaszát
is. A szennyezés olyan mértékű volt, hogy a folyó élővilága azonnal kipusztult. A katasztrófa bekövetkeztekor a Marcal vízállása igen
magas volt a sok esőtől, ezért a lúgos, iszapos víz néhány betorkoló csatornán visszafolyt és így a szennyeződés sajnos kikerült a
mederből értékes réteket árasztva el. A folyó említett szakaszán két ilyen kifolyás történt, az egyik Kamond és Boba között, míg a másik
Bánhalmapuszta és Marcalgergelyi közt. A kamondi kiáradást Bobánál sikerült megfogni, ahol a Nagypirit-Bobai útra egy földgátat húztak és
így visszaterelték az iszapos vizet a folyóba. A Bánhalmapusztánál történt kiömlést sajnos nem lehetett visszaterelni maradéktalanul a
folyóba, így a Külsővat alatti rétek is sérültek. A mersei halastavat úgy néz ki sikerült megóvni egy gáttal, amit a főút tó melletti
hídja alatt építettek.
Benedek Veronikával, Hencz Péterrel, Somogyi Csabával és jómagammal október 9-én felmértük a Marcal menti vizek
ph-ját a Mersevát-Boba közti területeken. A felmérések azt mutatják, hogy a szennyezett csatornák az egészségesen maradt területekről
történő vízutánpótlásnak köszönhetően folyamatosan hígulnak, míg az árterületre kifolyt víz megrekedt és töményen áll a réteken. A
felmérés napján a Marcal Mersei szakaszánál már sokat hígult, így annak vize 8.6 körüli volt, de a mellékcsatornákban 9.1 - 9.4-es ph-jú
vizet mértünk, míg a kiöntésekben 9.7-es is előfordult. A szennyezéstől mentes vizek ph-ja 7.2 és 7.8 között mozgott. Rosszabb a helyzet
Kamond és Boba körül, ahol 11-es ph-t is mértünk annak a kiöntésnek a szélén, amiben még akkor is több kócsag állt és vadászott. A vizek
mentén számtalan elpusztult halat láttunk, de madarat szerencsére még egyet sem.
A felmérésről térképet is készítettünk, ami szépen
mutatja a szennyeződés útját.
A további hétvégeken, lehetőségeinkhez mérten, igyekszünk minél több adatot gyűjteni, és felmérni a károsodott területek nagyságát. A
megfigyeléseinket rendszeresen frissítjük majd a honlapon. Hamarosan a Külsővat és Gergelyi közti vizek adatait is közöljük.
Részletes beszámoló, eredmények > >
Az idei gyűrűző táborunkat új helyszínre, a bánhalmapusztai láperdőbe költöztettük át. 4 féle élőhelyre kerültek a hálók kihelyezésre:
bodzás bokorsor, homogén kutyabengés bokros, sásos fűzfaliget, domboldali aranyvesszős gyep.
Eredmények:
- első nap rekordot állítottunk fel a gyűrűző táboraink alatt egy nap fogott legtöbb madárral- 18 faj, 57 egyed
- a tábor ideje alatt 37 faj, 263 egyedét gyűrűztük meg
- érdekesebb fajok: kerti rozsdafarkú, közép tarkaharkályt, zöld küllő, kerti poszáta, kerti geze
- a madarak kora az ilyenkor megszokott képet mutatja, azaz döntő többségében (83%) fiatal madarakat fogtunk
Eredmények:
A magas fajszám, és egyedszám jelzi a terület egészséges állapotát, ami bíztat minket arra, hogy a területen érdemes további kutatásokat szervezni
a természeti értékek minél pontosabb feltérképezésének eléréséért és rendszeres felméréssel nyomon követni annak változásait.
Részletes beszámoló, eredmények > >
A 2009. augusztus 20- 23. közötti madárgyűrűző tábor lakói a már szokásosnak mondható csöglei réten verték fel sátraikat. A hálóállások a megváltozott terepi környzetnek, később pedig a madármozgásnak megfelelően változtak. Az úthoz közel eső nádszegélyt a kóborló tehenektől villanypásztorral védett területen szinte teljes hosszában átfogtuk, de a várt fogás elmaradt. A helyzetet jóformán az a kékbegy mentette meg, mely az utolsó pillanatok egyikében került a kezeink közé. A csöglei híd közelében, bokrosban felhúzott háló viszont egy kerti poszátával örvendeztetett meg minket illetve egy fácánpár háló felé tartó röpte okozott heves szívverést és elképesztő sprintet a háló épsége miatti rémületben. A hálók egy részét később újabb helyszínre helyeztük, ahonnan főleg sárgabillegetők és füstifecskék távozhattak gyűrűvel a lábukon.
Eredmények:
- 74 madarat fogtunk
- érdekesebb fogott/látott fajok: kékbegy, kerti poszáta, kenderike, darázsölyv, hamvas rétihéja
Tapasztalatok:
A tábor 3 napja során várakozás alatti egyedszámban gyűrűztünk madarakat. A vérszegény eredményt az augusztusi szeles időjárás nagyban befolyásolhatta a jórészt nyílt terepen, ezért jövőre a gyűrűző tábort északabbra, a Bánhalmához közeli erdős, bokros területre helyezzük át. A tábor utolsó napján az új helyszínt közösen bejárva, mindenki ígéretesnek találta a terepet. Az erdő és bokros szegélyeken láthatóan, hallhatóan élénk énekesmadár élet folyt, a nyíltabb részeken gyurgyalagok portyáztak... Jövőre is augusztus 20-a környékére tervezzük a tábort, remélve, hogy a kiszemelt helyszín beváltja a hozzá fűzött reményeket.
Részletes beszámoló, eredmények > >
A 2009. május 28- június 01. között lezajlott 3. hamvas rétihéja védelmi tábor szervezésekor igyekeztünk felhasználni az előző évek tapasztalait. Az tábor időzítése jónak volt mondható, hiszen a revírek már kialakultak, de a kaszálás még nem kezdődött el. Az első látásra elkeserítően kihaltnak tűnő tájon a tábor napjai alatt, a területet járva végül egészen kedvező kép tárult elénk.
Eredmények:
-7 hamvas rétihéja fészek,
-Vércseládák: 90%-os foglaltság
-Madárgyűrűzés: 3 nap alatt összesen 59 madarat gyűrűztünk, 8 fajt (rozsdáscsuk, nádi tücsökmadár, foltos nádiposzáta, cserregő nádiposzáta, énekes nádiposzáta, sárga billegető, kékbegy, nádi sármány). A 300 méteres nádszegély mentén a 63 méter hosszú hálóállást naponta új helyre állítottuk fel.
-További megfigyelt fajok: fekete gólya, parlagi sas, kabasólyom, fekete harkály, haris
Részletes beszámoló, eredmények > >
A 2008. június 20-22.között lezajlott 2. hamvas rétihéja védelmi táborunk alatt autóval jártuk be a medence Boba és Kemeneshőgyész közti szakaszát, hogy felmérjük a hamvas fészkeket és megóvjuk őket az elpusztulástól .
Eredmények:
-17 hamvas rétihéját figyeltünk meg a területen (8 tojó, 9 hím),
-biztos fészkek száma: 3 a Marcal- medencében + 1 a békási horgásztónál
-3 pár még nászrepül, fészkelésre utaló jelek nincsenek- pl. ha táplálékátadás történt a tojó nem szállt vissza a fészekre, hanem tovább vadászott,
-3 madár pár nélkül tartózkodik a területen.
Tanulságok: A késői udvarlások, valamint a fészek nélküli párok arra utalnak, hogy valószínűleg több fészek a kaszáláskor elpusztult, és a madarak talán újra próbálkoznak a fészkeléssel.
Az idei 1. felmérést még túl korán május 1-én végeztük el, mikor még vonuló párok is zavarhatták a pontos felmérést, a mostani viszont már túl későnek bizonyult hisz a kaszálás már javában elkezdődött. Ideálisan május utolsó hetei tűnnek alkalmasnak a védelmi munkához, mikor a kaszálás még nem kezdődött el, de a revírek már jól kirajzolódnak.
Részletes beszámoló, eredmények > >
A 2007. augusztus 17- 21.közötti csöglei gyűrűző tábor küldetése a területen átvonuló és táplálkozó madarak megjelölése és felmérése volt a főleg nádasokkal, sásokkal, legelőkkel és rétekkel
mozaikosan taglalt élőhelyen.
Bár az időjárás a 4 nap alatt sokszor lehetetlenné tette a hálózást az eredmények arra engednek
következtetni, hogy a terület fontos szerepet játszhat a vonuló madarak számára,
mint pihenő- és táplálkozóhely.
Eredmények:
-24 madárfaj,
-147 gyűrűzött egyed, melyből csak 20 volt 1 évnél idősebb (14%),
-1 visszafogás (kékcinege),
-több mint 20 megfigyelt hamvas és barna rétihéja.
A tábor igazi szenzációja egy meggyűrűzött haris volt, mely fokozottan védett és igen ritkán
látható madarunk.
Részletes beszámoló, eredmények > >
A 2007. június 16- 24. között lezajlott tábor célja a hamvasok felügyeletén kívül
a Marcal- medence madárvilágának minél alaposabb felmérése volt. Ennek megfelelően elvégeztük
a kihelyezett vércseládák ellenőrzését, felmásztunk a környék templomtornyaiba gyöngybaglyok után
kutatva, kifigyeltük az adorjánházi tsz különleges, apró lakóját, a kuvikot.
4 alkalommal madárgyűrűzésre is sorkerült és felmértük a környék fehér gólya fészekeit.
Eredmények
-Hamvas rétihéja (Circus pygargus): Marcalgergelyitől Bobáig terjedően 5 fészek,
-Vörös vércse (Falco tinnunculus): 13 vércseládából 8 foglalt (61%), kb. 40 fiókával számolhatunk,
-Gyöngybagoly (Tyto alba): 8 toronyból 4-ben biztos költés (4 fióka, 5 fióka, 5 tojás, 8 tojás),
3 lezárt toronyból egyet újra megnyitottunk
-Madárgyűrűzés: 4 alkalommal 3 helyen, 5 hálóval összesen 17 fajt fogtunk és
77 madár lábára került gyűrű.
-Fehér gólya (Ciconia ciconia): 40 fészekből 20 lakott, általában 3 fiókás fészekaljakat találtunk,
összesen 55 fiókát számoltunk meg.
A tábor 9 napja alatt összesen 86 madárfajt sikerült megfigyelnünk ezek közül néhány
csak mint átvonuló vagy a területen táplálkozó madár fordult elő.